A hétköznapi ember paradoxona!
2014.10.13 18:42Üdvözlet minden kedves olvasómnak itt a napi tapasztalatok által született blogok oldalán!
A mai érdekes észrevételemet egy sztorival kezdeném!
Ha másért nem is, Holywood által megalkotott filmnek köszönhetően mindenki ismeri a Titanic történettét.
Ezen süllyedőben lévő hajó utasai közül sokan kapaszkodnak a hajó korlátjába és mereven ragaszkodnak a hajóhoz, amivel elindultak, amire megvették ( megnyerték a jegyet ). Hiába áll mellettük a Kárpátia nevű hajó, aki a megmentésükre érkezett, hiába a mentőcsónakok serege, vannak emberek, akik inkább belehalnak, de csakazért sem hagyják ott a süllyedő hajót, inkább meghalnak, mintsem átszálljanak a biztonságot és túlélést biztosító menedékre!
Csukd be most kicsit a szemed és képzeld el a szituációt, a süllyedő hajó korlátján feszülő embert, akit a másik hajóról hívnak, olyan közelről, hogy csak át kellene szállnia, még csak vizes sem lenne a lába, mégsem teszi, mert ő ugye ezzel a hajóval jött és ragaszkodik ahhoz, hogy őt az ő pénzéért vigyék tovább! Képzeld el ezt a képet minden részletével másodrercről másodpercre... Próbáld meg beleélni magad az illető helyzetébe, gondolkodj egy percre az ő fejével!
Tényleg gondold át, hagyd abba az olvasást és csináld meg ezt a kis feladatot!
Mit éreztél miközben levetítetted ezt a kisfilmet? Mi futott át az agyadon? Ha megkérdezted magadat, miért ilyen makacs, mi motiválhatja?
Keresd meg most az általad leginkább logikusnak tűnő válaszokat az iménti kérdésekre, esetleg tegyél fel te is olyan kérdéseket, amelyek felmerültek benned és válaszold meg ezeket is!
Írd le kérlek azokat a jelzőket, amik ezzel az emberrel kapcsolatban felmerülnek benned, írd le, mert még lesz szerepe! Legyél kemény hangvételű, adj neki bátran, hisz csak te látod, add ki magadból a vélemény!
Ezen kis bevezető után következzen a mai címnek megfelelő rész!
A hétköznapi ember paradoxona: A mai ember minden hétfőn felkelteti magát minden kütyüvel, hogy bemehessen egy olyan helyre, ahova ha a szívére hallgatna soha nem menne be, de úgy érzi, rá van kényszerítve és minden gondolkodástól mentesen automatikus üzemmódban bevonul a szenvedései helyszínére, ahol számára jobb esetben csak teljesen közömbös emberekkel van körülvéve. Amikor lejár a mások által megszabott ottlétének ideje, akkor nyakába veszi a várost és elkezdi a kötelezönek tűnő dolgokat, mint bevásárlás, gyerekkel tanulás, másnapi ebéd, vacsora összerakása. Ha megvan mindennel, akkor jöhet a jól megérdemelt malátalé a tévé előtt, ahol is álomba szenderül, hogy másnap teljes automatizmussal kezdje előről ugyan azokat a teendőket. Ezt a monoton, mások által rákényszerített létezést nevezi ő életnek, bár utálja és alig várja a megváltó pénteket, nem tesz ellene semmit. Ha valaki ajánl neki egy megoldást, alapból dönt, minden információ nélkül, hiszen bármi új dologhoz ki kellene mozdulni a megszokott monoton, szürke, semmitmondó létezéséből, és ezt akkor sem teszi meg, ha egy bután egyszerű módszerrel életté alakíthatná a szürke létezését!
Kicsit ugrálunk az időben, de neked kedves olvasó már minden bizonnyal érthető , hogy mi is volt a Titanic példa oka!
Gondolj csak vissza, miket gondoltál a süllyedő titanic korlátjába vadul kapaszkodó illetőről?
Ha már nem emlékeznél, le is írtad! Nézd meg kérlek, olvasd át!
Vissza a paradoxonhoz! Nem hasonlít a ma embere ehhez a szerencsétlen baromhoz, aki inkább beledöglik, de akkor is ragaszkodik ahhoz ami van, a helyett, ami lehetne??
Boldogtalanul éli le az életét, tudja is ezt, lenne megoldása is, de nem, ragaszkodik, kitart és még csak a hosszútávú megoldást sem látja!
Másokat hibáztat, esetleg a blogger felmenőit illeti bizonyos ősi mesterségeket megemlítve, de akkor is szenved!
A helyzet az, hogy ha nem vagy abban az élethelyzetben, amit szeretnél, akkor ugyan úgy viselkedsz, mint az említett emberünk a Titanicon.
Amely jelzőkkel illetted az embert, azok jelen esetben rád is illenek, ha nem úgy élsz, ahogy véleményed szerint megérdemled!
Úgy gondolom számodra is egyértelmű, hogy mi az oka ezzen a paradoxonnak, automatizmus, egy téglafal nyitottsága és az előítéletek!
Azért, mert a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye!
Ha az iménti történetben felismerted magad, akkor itt az ideje átgondolni, hogy hogyan tovább!
Ha megkeresel, egy egyszerű és járható utat találsz!
További infókért látogass el a weboldalamra:
https://endontok.com
Te döntesz! :)
